Ugrás a fő tartalomra

6800 Hódmezővásárhely, Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 7-9.


+36 (62) 202-475

Széchenyi 2020

Hírek


2024. máj. 24.
HSZC
  • oktatás
  • tájékoztató
  • pályaorientáció

Magyar Zita: Kopogtatott az igény, a szakképzés pedig ajtót nyitott

Ezúttal olyan interjút közlünk, amely bemutatja a rendszert, amelyben tanultok. Magyar Zita, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke mutatja be a technikumok működését. Az NSZFH első embere igyekezett számotokra olyan keretet adni, amelyből megtudhatjátok a szakképzési rendszer átalakítása mögötti okokat, hogy hasítanak a technikumok, melyek a duális képzés előnyei, na meg, hogy miért óriási újítás, hogy az egyre nagyobb renoméval bíró technikumokból kikövezett út vezethet az egyetemre.

Magyar Zita: Kopogtatott az igény, a szakképzés pedig ajtót nyitott

Jól festő számadatokkal kezdenénk. Nemrég látott napvilágot, hogy immár tíz diákból hat a technikumokat részesíti előnyben a gimnáziumokkal szemben. Minek köszönhető a szakképzés áttörése?

Úgy tűnik, hogy a megújított szakképzési rendszer előnyeiről szóló információk eljutottak a diákokhoz és szüleikhez, amiket már egyre több általános iskolában oktató is elsőkézből tud átadni az iskolaválasztás előtt álló tanulóknak. Az NSZFH vezetésével számos pályaorientációs projekt zajlott az utóbbi években, többek között ezek gyümölcsét szüreteljük most. A mi feladatunk, hogy a szakképzésben zajló pozitív változásokról tájékoztassuk a diákokat, vonzóvá téve számukra a technikumokat. A számok szerencsére azt mutatják, a befektetett munka nem volt hiábavaló, és jó úton járunk: a technikumok méltó kihívói lettek a gimnáziumoknak. Vannak olyan technikumok, ahol akkora a túljelentkezés, hogy már csak az épület bővítésével tudnának több diákot fogadni. De úgy gondolkodunk, hogy mindig van feljebb, én is abban bízom, hogy ez az arány még tovább javítható.

A technikumok népszerűségének előretörésével lezárulhat az a korszak, hogy a 4-es, 5-ös tanulók mindenképpen gimnáziumba szeretnék folytatni középiskolai tanulmányaikat, míg a többieknek marad a szakképzés?

Azt látom, hogy igen. Ahogy említettem, szerencsére már számos olyan technikum van, ahol komoly harc folyik a bekerülésért. Az NSZFH szeptember végén a szakképző intézmények diákjai körében kompetenciamérést végez, gyakorlatorientáltabb módon, mint korábban. A felmérésekből egyértelműen látható, hogy emelkedett azoknak a diákok száma a szakképzésben, akik a teszteken magasabb értékelést kapnak. A jelentkezők számában pedig egyértelműen visszaköszön, hogy

A 4-es, 5-ös tanulók közül egyre többek számára vonzó, hogy immár a technikumból is kikövezett út vezethet az egyetemi padsorokba.

Szakképzési mesterhármas

Szóba került a szakképzési rendszer átalakítása. Miért volt rá szükség, és milyen sarokpontok mentén zajlott a revitalizáció?

Kopogtatott az igény, mi pedig ajtót nyitottunk. A szinte minden területen tapasztalható munkaerő-, és szakemberhiány lépésre ösztönzött minket. A fő cél  olyan rendszer kialakítása volt, amelynek köszönhetően piacképes szaktudással rendelkező szakemberek lépnek át az iskolából a munka világába. A jó szakemberek iránt mutatott kereslet pedig kiváló karrierlehetőségekkel is kecsegtet.

Az új stratégia alapja három pilléren nyugszik: karrierlehetőség, vonzó környezet, naprakész oktatói tudás. És, hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Megfelelő infrastruktúra mellett, korszerű tanműhelyekben, felkészült oktatók részvételével zajló szakképzést, amely piacképes, korszerű tudást biztosít, és ami egyben a felsőoktatás előszobája. A tanárokat a szakképzés mellé kellett állítani, oktatóként is fel kellett ismerni, hogy elengedhetetlen a folyamatos képzés, hiszen lépést kell tartanunk a folyamatos innovációval, valamint munkaerőpiaci változásokkal.

Szintén fontos sarokkő a duális képzés, amelyhez számos vállalatot sikerült megnyerni. Nem véletlenül voltak partnerek, hiszen az ő érdekük is, hogy a diákok piacképes tudással a birtokukban lépjenek be a munka világába. Mondhatjuk tehát, hogy a kínálat találkozott a kereslettel. Az ajtó pedig továbbra is nyitva áll az olyan vállalatok előtt, amelyek felismerik a duális képzés nyújtotta előnyöket.

Beszélhetünk szakképzési mesterhármasról is, hiszen egy technikumban egy diák érettségit, valamint szakmai képesítést is szerez, a felsőoktatásban pedig diploma nyithat ki számára még több ajtót karrierje során. A duális képzésben résztvevő cégek támogatják az egyetemi továbbtanulást, vagy az érdekük inkább úgy kívánja, hogy a képzés keretében náluk pallérozódó tanulók a technikum elvégzése után munkába is álljanak nálunk? Vagy a kettő nem zárja ki egymást?

A két rész megfér egymás mellett, hiszen a duális képzésben résztvevő cégek nemcsak technikumokkal, de egyetemekkel is partnerségre léptek. Biztos vagyok benne, hogy a cég kalkulál azzal, hogy egy jó képességekkel, tanulmányi eredménnyel rendelkező diák jó eséllyel egyetemre is szeretne menni, és még szerteágazóbb tudással kerül vissza hozzá. Vagy épp el se megy, hanem az egyetem mellett is vállalat alkalmazásában marad.

Korábban – sok esetben ma is – az a kritika éri a szakképzést, hogy inkább elméleti tudást adnak át a diákoknak, a gyakorlat kevéssé hangsúlyos, ami a munkaerőpiacra való belépéskor a diáknak és a cégnek egyaránt hátrány. A duális képzéssel ez méregfog kihúzható a rendszerből?

Többek között ez is célunk volt az átalakítással, hiszen ahogy korábban említettem, a mai kor innovációra, digitalizációra épülő iparágai megkövetelik a piacképes tudást. A vállalatoknál az olyan szaktudás megszerzéséhez szükséges legkorszerűbb eszközök, gépek, műhely is rendelkezésre áll, ami nem minden iskolánál adott. Összességében a jelenlegi rendszerrel egy olyan hátteret biztosítunk, amely kellő táptalajt jelent ahhoz, hogy a diákok jól képzett munkaerőként lépjenek ki az iskolapadból.

A technikumoknál különösen a 13., utolsó évfolyam fókuszál a duális képzés által elsajátítható piacképes tudás megszerzésére, a 12. évfolyammal ugyanis „kifutnak” a közismereti tantárgyak, megtörténik az érettségi, ahogy egy gimnáziumban is. Az 5. év így már kifejezetten és intenzíven a szakmai tárgyakra, tudásra fókuszál.

Fizetnek, ha jól tanulsz!

Azért, hogy még jobban meghozzuk a diákok kedvét, miként fest pontosan az az 5 éves technikumi folyamat, amelynek keretében érettségit és szakmát is szereznek?

A 12., vagyis a negyedik év végén a technikumi diákok előrehozott érettségit tesznek a közismereti tárgyakból: magyar nyelv és irodalomból, matematikából, történelemből, valamint aki úgy dönt, az idegen nyelvből is. Az iskola szakmai programjában persze a 13. évfolyamon is segíti a diákok felkészülését az egyetemi tanulmányaira. Műszaki pályánál például a matematika, a fizika, vagy a szakmai idegennyelv oktatásával. Az órák törzsrészét azonban ez esetben is a gyakorlati, szakmai oktatás teszi ki, hiszen év végén a tanuló szakmai vizsgát tesz, ez lesz egyben az ötödik érettségi tárgya.

Mindez tehát két bizonyítvánnyal jár: egy érettségivel, valamint egy technikusi oklevéllel, amely a szakmát jelenti. Így lesz meg egyszerre az érettségi és a szakképesítés.

A diákok már iskolás éveik alatt ösztöndíjat, sőt a duális képzés során munkaszerződéssel együtt járó fizetést is kapnak. Pontosan mekkora összegről van szó és mit kell ehhez teljesíteni? Miért tartották fontosnak, hogy pénzzel motiválják a diákokat?

A szakképzésben a tanulók már tanulmányaik megkezdésétől szakképzési ösztöndíjban részesülnek. Az ágazati alapoktatás időszakában, vagyis a technikum 9–10. évfolyamán és szakképző iskola 9. évfolyamán, az ösztöndíj havonta fix összeg, technikumban havi 8 ezer, szakképző iskolában havi 16 ezer forint.

Az ágazati alapoktatást követően, attól függően, hogy a szakirányú oktatás hol zajlik, a tanulókat ösztöndíj vagy munkabér illeti meg. Munkabért a vállalattal kötött szakképzési munkaszerződés alapján a duális képzésben résztvevő tanulók kapnak, ennek összege a tanuló szakmai felkészültségét és tanulmányi eredményeit is figyelembe véve havi 100 ezer és 168 ezer forint között lehet.

Ösztöndíjban a szakirányú oktatást a szakképző intézményben folytató tanulók részesülnek, amelynek mértéke a tanulmányi átlagtól függően havi 8 és 59 ezer forint között mozog.

A szakképzési ösztöndíjra jogosult diákok pályakezdését az állam egyszeri pályakezdési juttatás folyósításával támogatja, ami minden sikeres szakmai vizsgát tett tanulónak jár, összege a szakmai vizsga eredményétől függően 133 és 302 ezer forint között van.

A szakképzésben egyéb ösztöndíjakkal is támogatják a diákokat. Így például a jól tanuló hátrányos helyzetű diákok pályázhatnak az Apáczai Ösztöndíjra, ahol szintén számít az átlag az ösztöndíj mértékének meghatározásakor, és mentortanári támogatást is kapnak a sikeres pályázók.

Ezek az anyagi ösztönzők arra buzdítják a szakképzésben tanuló diákokat, hogy tanulmányaikat a lehető legjobb eredménnyel folytassák, amelynek eredményeképpen szakmaszerzésüket követően mélyebb szakmai tudás birtokában kerülnek ki a munkaerőpiacra.

Zajlik a 21. századi szakképzési feltételek megteremtése, egyre több hír érkezik arról, hogy újabb oktatási intézmény újult meg kívül-belül, új, modern műhely jött létre. Szintén gyakori kritika ezzel kapcsolatban, hogy bár adott az infrastruktúra, de ki fog tanítani ezekben az iskolában. A szakképzésben mekkora probléma a tanár- és oktatóhiány?

Hankó Balázs államtitkár úr szavaival élve: 2024 a szakképzés fejlesztésének éve. Nem véletlenül fogalmazott így, hiszen a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) projekt keretében mintegy 96 milliárd forint fordítható infrastrukturális fejlesztésre.

Ami pedig a tanárhiányt illeti, őszintén azt tudom mondani saját tapasztalatok alapján is, hogy a szakképzésben nem okozott akkora problémát. Minden tiszteletem az elkötelezett kollégáké, akikből szerencsére nagyon sok tevékenykedik a szakképzésben. Óriási energiákat mozgósítanak például a lemorzsolódás megakadályozása érdekében, szép eredményeket elérve. A szakképzésben dolgozó oktatók nagyon elkötelezettek pályájuk iránt, igaz ez természetesen a közismereti tárgyakat tanító kollégákra is. Igyekeztünk olyan teljesítményértékelési rendszert kidolgozni, ami az anyagiakon túl szakmailag is elismeri az oktatók munkáját.

Uniós projektek is segítenek

41 centrumban tömörülnek jelenleg a szakképző intézmények. Várható-e változás ezek számában akár felfelé, akár lefelé?

Az NSZFH költségvetési szervként irányítja a centrumokat. A szakképzési centrumok jelenleg jól lefedik az intézményhálózatot. Amennyiben ebben lesz változás, az biztos, hogy adatalapú döntés mentén történik. Ezáltal helyi igényeknek megfelelő döntést lehet hozni egy-egy régióra, centrumra nézve. Fontos ugyanis, hogy egy centrum a helyi diákok, szülők, vállalatok igényei mentén működjön.

Uniós „kisprojektek” is futnak az NSZFH égisze alatt, ezek miként segítik a hazai szakképzést?

A szakképzés átalakításához nemzetközi, főként osztrák, svájci és német példákból merítettünk. Az uniós projektekben való részvétel pedig a további fejlesztést szolgálja. Az NSZFH-ban több, az Európai Bizottság által közvetlenül támogatott projekt is fut. Az egyik az EQAVET, ami a Szakképzés Európai Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszerére alapozva nyújt segítséget a hazai szakképző intézményeknek minőségbiztosítási, minőségfejlesztési tevékenységeikben. Egy másik projekt az Euroguidance Magyarország amelynek feladata az életpálya-tanácsadás területén információ és tudásközpont működtetése. Meg kell említenünk az EPALE felnőttkori tanulás elektronikus európai platformját is, amely jelentős tudásmegosztó és kapcsolatépítő szereppel bír a felnőttkori tanulással foglalkozó szakemberek széles körében. Arra törekszünk, hogy a hasznos, előremutató információkat, ismereteket be tudjuk csatornázni a hazai szakképzési rendszerbe. Ennek érdekében rengeteg workshopot szervezünk, az EQAVET-ből például számos minőségbiztosági elemet emeltünk be az intézmények és oktatók teljesítményértékelési rendszerébe. Az EPALE, illetve az Euroguidance projektek pedig legfőképp a felnőttképzés területén hasznosíthatók.

Ezzel el is érkeztünk a felnőttképzés kérdéséhez, hiszen a szakképzés nemcsak a középiskolások kiváltsága. Szinte közhely, hogy a mai kor társadalmában már alapvetés az élethosszig tartó tanulás. Mennyiben kell más ruhát szabni a felnőttek képzésére, a középiskolásokhoz képest?

A felnőttek oktatásánál a legfontosabb motiváció, hogy szakmát tanuljanak. Ez lehet karrierváltás okán, vagy az addigi területen történő kiégés miatt, ugyanakkor a kényszer is váltásra sarkallhatja a felnőtteket. Talán kevésbé szorul magyarázatra, hogy

egy felnőtt oktatásánál más metódusokkal kell operálni, mint egy középiskolás esetében.

Egy felnőtt más motivációval is ül be az iskolapadba, adott esetben sokkal gyorsabban átképezhető. Vannak olyanok, akik két munkahely között képzik magukat, de olyanok is, akik munka mellett esténként, hétvégenként tanulnak. Egy munka, vagy egyetem mellett szakmát tanuló gyorsabban halad, kíváncsibb, jó eséllyel többet kérdez, ami az oktatókat is fejlődésre, szemléletváltásra sarkallja, ezért nem csak az oktatott, de az oktató számára is folyamatos tanulást jelent a képzés.

Ahogy a Z-generációt (1997–2012 között születettek) is másként kell megszólítani, mint az előző nemzedékeket, és már jönnek az Alfák (2012 után születettek). Miként lehet a már digitális eszközök között felnövő, a gyors, rövid tartalmakhoz szokott gyerekek érdeklődését felkelteni az iskolában?

Épp ez az egyik fontos feladat, hogy kicsit ki kell őket ragadni a felgyorsult világból, és néha rábírni őket, hogy lassítsanak. Fontos a mentális egészség megőrzése, tapasztalataim szerint a gyerekek igénylik például az olyan közösségi tereket, ahol kütyük helyett magukra és társaikra fordítják figyelmüket. Egy tanár feladata, amely egyben nagy kihívás is, hogy megtalálja a figyelem fenntartása és a lassítás közötti egyensúlyt.

A cikk és fotó forrása: szakmaverzum.hu

Megosztás

KAPCSOLÓDÓ HÍREK


Bereczkiné Palócz Gyöngyi 2024-ben az Apáczai Csere János-díjasok között

Bereczkiné Palócz Gyöngyi 2024-ben az Apáczai Csere János-díjasok között

Az Apáczai Csere János-díj 1973-ban alapított, az oktatásügyet felügyelő miniszter által adományozható szakmai elismerés pedagógusok és főiskolai, egyetemi oktatók részére. A kultúráért és innovációért felelős miniszter a szakképzés és felnőttképzés területén végzett kimagasló színvonalú munka és példamutató tevékenység elismeréseként minden évben Szakképzésért Apáczai Csere János-díjat adományoz a legkiválóbb oktatók részére.

2024. jún. 21.
HSZC
Pölöskei Gáborné

Egyre többen ismerik fel, hogy egy jó szakma biztos megélhetést jelenthet.

Ezúttal is olyan nagyinterjúval jelentkezünk, amely arról a szakképzési rendszerről ad bővebb képet számotokra, amelyben tanultok. Fontosnak tartjuk, hogy a lehető legtöbbet tudjátok arról, miért is jó nektek, ha az ötéves technikumot választjátok – amit amúgy egyre többen tesztek. Ezúttal Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkár segítségével mutatjuk be nektek, hogy milyen motivációk húzódtak meg a szakképzési rendszer átalakítása mögött, miért kaphatsz pénzt már diákéveid alatt két helyről is, és arról is szó lesz, hogy egy jó szakmával gyakorlatilag a biztos megélhetéshez juthatsz.

2024. jún. 21.
HSZC
Canva workshop

Canva workshop a HSZC oktatóinak

Június 12-én, kedden, a Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrum izgalmas belső képzést tartott oktatóinak „Canva Varázslatok” címmel. A workshop célja az volt, hogy az érdeklődő oktatók elsajátítsák a kreatív marketing alapjait, és könnyedén használhassák a Canva eszköztárát a mindennapi munkájuk során.

2024. jún. 13.
HSZC


KIMIKK
CsmkikEmberi Erőforrás TámogatáskezelőEmberi Erőforrások MinisztériumaHatártalanulHódmezővásárhely mobilalkalmazásNemzeti Tehetségkutató Program
Széchenyi 2020

    • SZC logo fehér
    • Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrum

      6800 Hódmezővásárhely, Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 7-9.

    • Telefon: +36 (62) 202-475

      E-mail: hszc.titkarsag@hiszk.hu

      OM azonosító: 203039

      Felnőttképzési nyilvántartás száma: B/2020/007549; E/2020/000182


    2024Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrum